Imre Kertész felképelése (2001 után)

Amint azt az előző fejezetben leszögeztem volt, a Seregesen senkik jönnek album (2000) nem egy működöképes, létező zenekar alkotása volt, hanem gyakorlatilag egy Tekintetes Úr néven megjelent, görcsös kapkodás szülötte egyszemélyes produkció, amelynek létrejöttében Mecseki Tibor barátom - amúgy kiváló muszikus - működött közre.

Az album olyan lett amilyen, személy zerint én (mint azt már mondottam volt) elégedetlen vagyok vele, bár minden hibája ellenére tartalmazott jó dolgokat. (Az első négy dal meg a legutolsó) Egyetlen recenzió jelent meg róla - a Tekintetes Úr évtizedes tevékenységéről eme ostoba és rosszindulatú firkálmányon kívül soha nem jelent meg írás, leszámítva azt, amit az Imre Kertészes lemez kapcsán én írtam a Demokrata kultúrrovatába Keskeny Károly álnév alatt, s amit később a Kuruc.info is átvett -, a Metal Hammer oldalain. Az illető aki írta, gyakorlatilag egy kukkot sem értett belőle - nemcsak a Tekintetes Úrból, a fickó magáról az art-punk műfajáról sem hallott soha (lásd: Captain Beefheart, The Stranglers, The Fall, Mekons, Scars, Swell Maps, Wire, PIL, DEVO stb.), és szellemi horizontja megrekedt a médiabarát pop-punk csapatok szinvonalánál) -, nem is igen próbálta megérteni, ám ezek ellensúlyozása végett rengeteg rosszindulatot halmozott fel kis irományában. Istenem, hát zavarta szegényt mind a dúdolható refrének feltűnő hiánya (forma), mind a dalokból áradó harsány antiliberális túlfűtöttség (tartalom). Mindegy....

Szóval eltelt pár év, s én újra elkezdtem hiányát érezni a zenekarosdinak, így kb. 2001 környékén ismét csapatot kezdtem el verbuválni.... Mivel Szomszéd Csávót képtelenség volt kirobbantani tiszafüredi elvonultságából, egy bizonyos Fazekas Árpi személyében találtam meg azt az embert, akivel - úgy tónt - tovább tudom vinni a dolgot.

(Folytatása hamarosan...)